Tartalomjegyzék  [elrejtés]  1 Vadászható fajok 1.1 Nagyvadfajok 1.2 Apróvadfajok 1.2.1 Apróvadfajok 1.2.2 Egyéb apróvadfajok 2 Védett fajok 3 Jegyzetek 4 Szakirodalom

Vadászható fajok [szerkesztés]

A vadászati törvény^[1] rendelkezése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a természetvédelemért felelôs miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (röviden: vad vagy vadfajok).

A vadászati törvény értelmében a vad az állam tulajdona (9. §), mely csak a vadászati jog, jogszerű és szakszerű gyakorlása után, az elejtéssel kerül a jogosult tulajdonába. A vadgazdálkodás másodlagos termékeire - hullott agancs, tetem, szárnyasvad tojása - is hasonló előírás igaz, míg a vadaskertben, vadasparkban a tulajdonjog a jogosulté.

Nagyvadfajok [szerkesztés]

• Gímszarvas (Cervus elaphus),
• Dámszarvas (Cervus dama),
• Őz (Capreolus capreolus),
• Európai muflon (Ovis gmelini musimon),
• Vaddisznó (Sus scrofa),
• Szikaszarvas
  • Japán szika (Cervus nippon nippon),
  • Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)

Apróvadfajok [szerkesztés]

Az apróvadfajokat a vadászati törvény két csoportra osztja: apróvadfajokra és egyéb apróvadfajokra.

Apróvadfajok [szerkesztés]

• • Mezei nyúl (Lepus europaeus),
  • Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
  • Fácán (Phasianus colchicus),
  • Fogoly (Perdix perdix),
  • Vetési lúd (Anser fabalis),
  • Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),
  • Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
  • Böjti réce (Anas querquedula) - a 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet törölte a vadászható fajok közül,
  • Csörgő réce (Anas crecca),
  • Barátréce (Aythya ferina) - a 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet törölte a vadászható fajok közül,
  • Kerceréce (Bucephala clangula),
  • Szárcsa (Fulica atra),
  • Erdei szalonka (Scolopax rusticola) - a 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet törölte a vadászható fajok közül
  • Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
  • Örvös galamb (Columba palumbus),

Egyéb apróvadfajok [szerkesztés]

• • Házi görény (Mustela putorius),
  • Nyest (Martes foina),
  • Borz (Meles meles),
  • Róka (Vulpes vulpes),
  • Aranysakál (Canis aureus),
  • Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
  • Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
  • Mosómedve (Procyon lotor),
  • Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
  • Szarka (Pica pica),
  • Szajkó (Garrulus glandarius).

Védett fajok [szerkesztés]

A közvélemény és a szakmai nyelv is a vadászható fajokat általában úgy tekinti, mintha azok „védtelenek” lennének. Ennek oka, hogy a vadon élő fajok védetté nyilvánítása – a 19. század végi kezdetektől fogva – hasznosításuk (vadászat, csapdázás, madárhálózás) vagy irtásuk (kártékony fajok, kártevők, dúvad) megtiltását jelentette.

Ez a szemlélet mind a mai napig szakmai körökben is él és nehezen változik. A vadászati jogszabályok változásából azonban egyértelműen kimutatható, hogy a modern vadászati jog súlypontja a vadászati jogok védelméről áthelyeződött a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmére, a vadon élő állatok egészséges állományainak fenntartására és tartamos hasznosításukra, valamint az élőhelyek védelmére.

A vadászati jogszabályok a következő intézkedésekkel biztosíthatják a vadászható fajok (vad) védelmét:

• Meghatározzák, hogy az adott faj mikor vadászható (vadászidény).
• Meghatározzák, hogy a vadászat hol gyakorolható (vadászterület).
• Meghatározzák, hogy jogszerûen kik vadászhatnak (vadászok, azaz vadászati engedéllyel rendelkező személyek).
• Meghatározzák, hogy egyes vadfajok esetében milyen eszközök használhatók (vadászfegyverek, képzett vadászebek, ragadozó madarak).
• Meghatározzák, hogy az egyes vadfajok esetében milyen vadászati módok alkalmazhatók (egyéni vadászat, társas vadászat).
• Meghatározzák, hogy az idényen belül mely napokon lehet vadászni (a hét bizonyos napjainak tiltása), valamint a nap mely részében lehet vadászni (pl. éjszakai vadászat tiltása).
• Meghatározzák, hogy az egyes vadfajokból idényenként (vadgazdálkodási tervezés) vagy vadásznaponként (napi terítékkvóta) mennyi ejthető el.

A magyar vadászati jogszabályok ezeket az előírásokat a Berni egyezmény, az EU madárvédelmi irányelve^[2] és élőhelyvédelmi irányelve ^[3] alapján tartalmazzák.

A fentieken túl meg kell említeni a vad élőhelyének védelmét és fejlesztését, valamint a vadászterület őrzését, amivel a vadászok szintén hozzájárulhatnak a vadon élő állatok védelméhez.